ÜNNEPI TALLÉROK

Ma végre eljutottam az előkarácsonyi hangulatba: benyomtam Bublét a Spotifyon, vettem egy-két karácsonyi dekort és sütöttem egy adagnyi kekszet.

Már rég készítettem ilyen zabos-csokis tallérokat, de most elővettem a szokásos receptem. Lehet, hogy pont a karácsonyi hangulat miatt. Kicsit változtattam egy-két hozzávalón, kreálva egy új verziót, ezt a mostanit, ami szerintem még finomabb lett, mint eddig. Az a legjobb benne, hogy hamar elkészül, frissen és melegen a legjobb, de ha kihűlt, akkor egy dobozba eltéve még napokig friss marad és egy forró kávé mellé tökéletes párosítás.

RECEPT

100 gramm laktózmentes vaj

100 gramm barnacukor

A vajat melegítsük fel és keverjük ki a cukorral, majd adjuk hozzá a következőket és fakanállal keverjük össze:

100 gramm teljes kiörléses liszt

1 tojás

fél teáskanál szódabikarbóna

háromnegyed teáskanál fahéj

egy csipet só

60 gramm mazsola

60 gramm zabpehely

50 gramm étcsoki

fél narancs reszelt héja

negyed narancs leve

Gyúrjunk kis gombócokat a tésztából, majd kicsit lapítsuk össze őket. Sütés közben kicsit megdagadnak és megnőnek, emiatt ne tegyük őket szorosan egymás mellé.

160 fokon süssük 15 percig.

Megjegyzések

SÓSKARAMELLÁS LAKTÓZMENTES SAJTTORTA

Habár sajnos már február van, és az volt az újévi fogadalmam, hogy többet blogolok, többet sütök-sürgök-forgok ebben az évben, eddig ez nem igazán jött össze. De most ezen a hétvégén végre megihletődtem ettől a csudaklassz szép tavaszi időtől (igenigen, valószínűleg nem fog sokáig tartani), végre éreztem magamban az affinitást ahhoz, hogy készítsek egy kicsit édes, kicsit sós, kicsit lágy és kicsit ropogós új sütit. Így született meg ez a laktózmentes sóskaramellás sajttorta. Sok helyen ettem már sajttortát és mindig valahogy az arányok voltak azok, amik nekem valahogy nem stimmeltek. Persze ízlések és pofonok, de nekem mindig vagy rengeteg volt a krémes rész, vagy túl kevés volt a szósz rétege, vagy leheletvékonyra passzírozták a sütőformába a zabos alapot, és így valahogy nekem egyik sajttorta sem volt az igazi. Jöjjön hát az én verzióm erre a sütire, a vastag zabos alap, a nála kétszer olyan magas sajttorta "töltelék" és a sohavégetnemérős karamellszósz. RECEPT

ELOLVASOM

ÁFONYÁS BABKA

Annnnyira nagy boldogsággal tölt el, hogy ekkora érdeklődés volt a részetekről gyönyörű gyermekem, a mogyis-áfonyás babkám iránt, hogy meg is osztom veletek a receptet! ♥️♥️♥️ Végre valahára találtam egy kocka élesztőt a boltban (az elmúlt hetekben mint tudjuk, ez kész kincsnek számít), így rögtön rárepültem, hogy vegyek, és akkor eldöntöttem, hogy márpedig ebből tuti, hogy babka lesz! Találtam hozzá friss áfonyát és törökmogyorót, kakaópor pedig korábbról volt itthon, így összeállt a kép és a csillagok: megszületett a kakaós-áfonyás mogyis BABKÁM! 👶 Annyira szuperomlós lett a tészta, pihepuha kis párnácska, amin egy jót lehetne szundizni, közben illatolni és édes álomba merülni. Az áfonya pont azt a picikét savanykás ízt adja hozzá, amivel ellensúlyozni tudja a vajas-kakaós szaftos tölteléket, a mogyi roppanóssága pedig még egy plusz élvezet az ízek lágy harmóniájában. Egyszerűen nem bírok betelni vele 😊 És másnap is nagyszerű, nem szikkadt vagy keményedett meg, ugyanoly

ELOLVASOM

MADAME PHO TESZTELÉS

Körülbelül 1 hónapja nyílt a Corvin sétányon egy új vietnámi hely, a MADAME PHO. Sajnos még csak készpénzzel lehet fizetni, úgy készüljetek! De remélhetőleg nemsokára beszerelik a kártyás terminált. A nyitás óta háromszor voltam és mindháromszor mást kértem az étlapról, így tudok teljes képet írni a főbb ételtípusokról, és ezért is írok most a helyről értékelést :) Először a tavaszi tekercs és leves kombót toltam. A tavaszi tekercs az egyik legjobb, amit eddig ettem, ropogós külsővel, friss alapanyagokkal. A levesek közül egy klasszikus PHO levest kértem marhahússal. Nekem a hús nem igazán volt elég benne, kétszer annyit simán elbírt volna. Adagra szép nagy volt, a felét haza is vittem vacsira. A WOK szekcióból Wokban készült rizstésztát választottam marhahússal. A tészta kicsit olajos volt, de finom és laktató, sok zöldséggel. Itt is nekem a hús kevés volt a tészta mennyiségéhez képest. Harmadszorra Pirított rizst kértem marhával (igenigen, sajnos imádom a marhahúst). A lepir

ELOLVASOM

AUDREY FOODSTYLE

Keresés ebben a blogban