Ugrás a fő tartalomra

KARANTÉNDOBOZ

A karantén ideje alatt eltöltött idő, vagyis az elmúlt másfél hónap a kaják terén rendkívül változatos volt a számomra. Rengeteget sütöttem, főztem, főztünk együtt, készítettem reggelit, kaptam reggelit, összedobtam valami finomat a maradékokból, kitaláltam új recepteket, majd pedig mosogattunk, takarítottunk, rendet raktunk. És amikor már besokalltunk a végetnemérős kajaeltakarításból, akkor rendeltünk kaját.

Én hétközben, munkanapokon ritkán szoktam ebédet vinni magammal, mert szeretem, ha frissen kapom meg a kis ebédmenümet, nem kell agyalnom, hogy mit készítsek minden nap, és ha főzök, akkor azt általában hétvégente szoktam megtenni, vagy néha vacsorára valami meleget összedobok. Szóval végülis nem vittük eddig túlzásba a kajarendelést, magunknak főztünk sokszor ebben az elmúlt időszakban most, hogy itthon vagyunk.

Egyre több étterem, kisebb-nagyobb hely csatlakozott a kajaszállítós cégekhez, így mi is kipróbáltunk egy-két olyat, amit eddig még nem.

Az én karantén-kajadobozom eddig így néz ki, azaz a helyek, ahonnan eddig rendeltem a karantén ideje alatt:
- Papírtigris
- Bellozzo
- Belli di Mamma
- Don Pepe
- Empanada Story
- Azteca Tex-Mex Étterem
- Shahba Rose Libanoni Étterem

A listában azért van pár hely, ahonnan nem most rendeltem először, de őket is bemutatom most nektek.


1. Papírtigris
A Papírtigris egy régi kedvenc, akit kicsit elhanyagoltam. Már nagyon rég rendeltem tőlük, így most újra itt volt az ideje. A sushikhoz tök jó mennyiségű gyömbért és wasabit adnak, ami szinte nagy szónak számít (sok helyen arra mennek rá, hogy plusz pénzért tegyél a kosaradba ezekből). A rendelés legjobb választása a Koishii névre hallgató lazacborításos nagy tekercs volt ropogós rákkal, avokádóval, krémsajttal és angolnaszósszal. A párolt bao teriyaki kacsával sajnos nekem túl száraz volt és a hozzá kínált sós szósz helyett egy lágyabb, ragadósabb, inkább édesebb szószt tudtam volna elképzelni. A narancsos sütőtökös levesnél egy intenzívebb és sűrűbb krémlevesre számítottam, így nem ez volt a favorit. Viszont a marhahúsos pirított rizstészta mézes gyömbéres chilivel teljesen rendben volt, így azt hiszem, legközelebb a wok ételeknél és a sushiknál maradok, úgy érzem abban vannak a leginkább otthon 😊.

2. Bellozzo
A Bellozzoban már annyi mindent kipróbáltam, mondhatni nagy fan vagyok, főleg, amikor pár hónapig vasárnaponként páros menüzni lehetett nálunk, na akkor visszatérő vendég voltam 😀 Ár-érték arányban szerintem teljesen ott vannak, mindig finom és gyorsan el is készül. Pizzák közül a Salame a favoritom, azaz a jó kis csípősszalámis, tésztákból pedig a legutóbbi alkalmakkor a Gnocchi Sorrentino lett a kedvencem, ami egy szupersajtos (Grana Padano-s és mozzarellás) paradicsomszósz alapú gnocchi (amihez mindig bekészülök a laktózbogyómmal). Ettem már bolognai tésztát (a hús fűszerezése annyira nem jött be), carbonarat (nagyon finom, viszont nekem nagyon nehéz a sok tejszín miatt), és pestosat (a fenyőmaggal mennyei), de egy darabig szerintem maradok a gnocchinál. Desszertnek ajánlom a nutellás mascarponés calzonet, amit ha esetleg kicsit langyosan kapnátok kézhez, érdemes pár másodpercre megmelegíteni a mikróban, hogy belül a töltelék kicsit megolvadjon.

3. Belli di Mamma
A Belli di Mammában (amikor még nyitva voltak), egy Gourmet nápolyi pizzát kóstoltam, a La Bolognese névre hallgatót, aminek a tetején egy egész burrata sajt kapott helyet, ami szétvágva szépen ráfolyt a bolognai ragus pizzámra. Érdekes választás volt, sose ettem ragus pizzát, és elég bejövős volt, de azért inkább maradok a szokásos kedvencemnél, a csípős olasz szalámis verziónál, azaz a Diavola-nál. Ár-érték arányban a Gourmet kategória egy kicsit sok. Persze ha az olasz árakat nézzük, akkor ennyi az annyi, mivel minőségi alapanyagokból dolgoznak. Többek között azért is rendeltem tőlük kétszer is az elmúlt hetek alatt, mert áprilisban minimum 2 pizza rendelése esetén ajándékba adnak egy tésztabucit (még van pár napotok rendelni!), amiből aztán szuper kis karantén-pizzaszakácskodós vacsorát lehetett összerittyenteni. Eddig még csak egyszer próbálkoztam meg itthon pizzával, és nem lett jó vége, így félve indultam neki ennek a kihívásnak (másodszorra azért szerencsére finomabb lett a házipizzám, mint első nekifutásra). Miután megvettem a prémium alapanyagokat és megpakoltam vele a kinyújtott bucimat, majd megsütöttem, akkor rájöttem, hogy márpedig otthoni sütéssel (ezt persze azért eddig is tudtam, ezért se próbálkoztam itthon pizzával) egyáltalán nem lehet elérni ugyanazt a szintet, mint egy jó kis pizzakemencés verzióval. Nem lett rossz, de azért a Belli di Mamma jobban ért hozzá 😀
Plusz pont, hogy a karantén ideje alatt csökkentett árakkal futnak!

4. Don Pepe
Itt elfelejtettem lefotózni a rendelt főételeket, azaz a Chicken Caesar Revolution és Smoky Duck-ra hallgató kemencében sütött kézműves szendvicseket. A csirkés szendó nagyon jó választás volt, porhanyós volt a husi, szaftos és jól megpakolt volt a buci, ami pedig le volt pirítva és nagyon jó állaga volt. A kacsás is nagyon ízletes volt, őszintén szólva meglepő volt, hogy mennyire finomat rendeltünk a Don Pepéből, mikor elsőre azt gondolnám, hogy ők a pizzára specializálódtak. És nagyon nem! Iszonyatosan nagy a választékuk, és vagy negyed óra volt, mire nagyjából sikerült végigpörgetnem az étlapot, ami kissé rémisztően sokoldalú volt, így féltem is tőle, hogy mi lesz, ha nem pizzát rendelek, vajon ízleni fog e. A szendvicseken kívül képzeljétek, még Ben & Jerry's is van náluk, ráadásul az egy-két alapabb ízen kívül egy vegán kókuszos-karamellásat is találtam, így azt egyszerűen muszáj volt hozzácsapnom a rendelésemhez, hogy megkóstoljam, mert vegán fagyit még sose ettem, a Ben & Jerry's-t pedig imádom, így gondoltam biztos jó lehet.
Fotó a szendókról nincs, mert annyira királyak voltak, hogy nem bírtam abbahagyni az evést és lőni egy képet, így érjétek be a pozitív kritikámmal 😀
Biztos, hogy fogok még innen rendelni, ár-érték arányban tök jó választás, és a fagyik is teljesen korrekt áron kaphatóak náluk.


5. Empanada Story
Az Empanada Storyból már többször rendeltem házhoz, az egyik kedvenc "nem halok éhen, de ennék már valamit, és így vacsira is marad belőle" kajám.
Imádom a szószaikat, a kedvencem a tejfölös-snidlinges, de a chimichurrit is ajánlom, ami a nemcsípős húsos empanadakhoz jó választás. Ha valami édesre is vágytok, akkor többféle Pastel de Nata-t próbálhattok náluk és mennyei csokis browniet is kaptok. Empanadakból nekem a legnagyobb kedvencem a pikáns és a tradicionális marha és a spenótos parmezános verzió.
Ár-érték arányban szerintem jók, mert meglepően laktatóak ezek a kicsi empanadak, omlós a tésztájuk, és langyosan, vagy akár órák múlva kihűlt állapotukban is finomak maradnak, nem ázik át a tészta a tölteléktől. Sorozatnézés közben pedig nagyon jól el lehet vacsira is falatozni belőlük.


6. Azteca Tex-Mex Étterem
Tőlük még nem rendeltem korábban, így itt volt az ideje. Quesadillát próbáltunk, amit a futárnak másfél órán keresztül sikerült városnéző túrára elvinnie, de meglepő módon nem esett szét és még langyos is maradt az étel. Egy Carnitas és egy Tex mex quesadillát választottunk, és azokból is a nagy méretet. A Carnitas nagyon bejött: pácolt fűszeres sertéshús, mexikói rizs, kukorica, vörösbab salsa, sajt volt benne. A Tex mex nekem száraz volt, nem volt olyan jó szaftos és a paprika uralta, nem volt olyan meghatározó ízkombinációja, mint a Carnitasnak. Egy szószt is adtak még a quesadillákhoz, ami nekem kicsit kevés volt, és még egy kis "töltelék" is elfért volna a tortilla lapok között. Itthon volt egy fél doboz tejfölünk, azt még azért rápakoltuk.

7. Shahba Rose Libanoni Étterem
Amikor eddig libanoni étteremben jártam, mindig jókat ettem, közel áll hozzám ez az ízvilág, néha jól esik ez a frissesség. Így a listára került ez az étterem, a Shahba Rose is, amit még nem próbáltam, így kíváncsian pakoltam be az ételeket a kosaramba. A bárányhús jó választás volt, szépen illett hozzá a sült zöldség köret. A falafel volt a kedvencem: ropogós volt, pont jó fűszerezésű, és a hozzá kínált szósz szépen kihozta az ízét. Viszont a falafel mellé pakolt semmilyen salátával nem voltam kibékülve, ez lehetett volna kreatívabb, mondjuk egy szaftos paradicsom- vagy répasalátával kiegészítve az egyben odarakott koktélparik helyett. A padlizsánkrém kitűnő választás volt és a hummusz is nagyon ízlett, csupán az erős fűszerezésből lehetett volna visszább venni, a gyomromnak már kicsit sok volt. A rendelésem csalódása a libanoni saláta volt, amit 1100 Ft-ért rablásnak érzek, hiszen csak saláta, koktélpari, uborka, két leheletvékony szelet retek volt benne, olajos öntettel. Azért ebben még a bulgur elfért volna, mint ahogyan az autentikus saliban lenni szokott.



Így néz ki az én karanténdobozom, a házhoz rendelt ételekkel a karantén ideje alatt, az elmúlt másfél hónapban.

Ti miket rendeltetek eddig, miket ajánlotok?
Kipróbáltatok új éttermeket az elmúlt időszakban?

Megjegyzések

Popular Posts

SÓSKARAMELLÁS LAKTÓZMENTES SAJTTORTA

Habár sajnos már február van, és az volt az újévi fogadalmam, hogy többet blogolok, többet sütök-sürgök-forgok ebben az évben, eddig ez nem igazán jött össze. De most ezen a hétvégén végre megihletődtem ettől a csudaklassz szép tavaszi időtől (igenigen, valószínűleg nem fog sokáig tartani), végre éreztem magamban az affinitást ahhoz, hogy készítsek egy kicsit édes, kicsit sós, kicsit lágy és kicsit ropogós új sütit. Így született meg ez a laktózmentes sóskaramellás sajttorta. Sok helyen ettem már sajttortát és mindig valahogy az arányok voltak azok, amik nekem valahogy nem stimmeltek. Persze ízlések és pofonok, de nekem mindig vagy rengeteg volt a krémes rész, vagy túl kevés volt a szósz rétege, vagy leheletvékonyra passzírozták a sütőformába a zabos alapot, és így valahogy nekem egyik sajttorta sem volt az igazi. Jöjjön hát az én verzióm erre a sütire, a vastag zabos alap, a nála kétszer olyan magas sajttorta "töltelék" és a sohavégetnemérős karamellszósz. RECEPT

ÁFONYÁS BABKA

Annnnyira nagy boldogsággal tölt el, hogy ekkora érdeklődés volt a részetekről gyönyörű gyermekem, a mogyis-áfonyás babkám iránt, hogy meg is osztom veletek a receptet! ♥️♥️♥️ Végre valahára találtam egy kocka élesztőt a boltban (az elmúlt hetekben mint tudjuk, ez kész kincsnek számít), így rögtön rárepültem, hogy vegyek, és akkor eldöntöttem, hogy márpedig ebből tuti, hogy babka lesz! Találtam hozzá friss áfonyát és törökmogyorót, kakaópor pedig korábbról volt itthon, így összeállt a kép és a csillagok: megszületett a kakaós-áfonyás mogyis BABKÁM! 👶  Annyira szuperomlós lett a tészta, pihepuha kis párnácska, amin egy jót lehetne szundizni, közben illatolni és édes álomba merülni. Az áfonya pont azt a picikét savanykás ízt adja hozzá, amivel ellensúlyozni tudja a vajas-kakaós szaftos tölteléket, a mogyi roppanóssága pedig még egy plusz élvezet az ízek lágy harmóniájában. Egyszerűen nem bírok betelni vele 😊 És másnap is nagyszerű, nem szikkadt vagy keményedett meg, ugyanoly

MADAME PHO TESZTELÉS

Körülbelül 1 hónapja nyílt a Corvin sétányon egy új vietnámi hely, a MADAME PHO. Sajnos még csak készpénzzel lehet fizetni, úgy készüljetek! De remélhetőleg nemsokára beszerelik a kártyás terminált. A nyitás óta háromszor voltam és mindháromszor mást kértem az étlapról, így tudok teljes képet írni a főbb ételtípusokról, és ezért is írok most a helyről értékelést :) Először a tavaszi tekercs és leves kombót toltam. A tavaszi tekercs az egyik legjobb, amit eddig ettem, ropogós külsővel, friss alapanyagokkal. A levesek közül egy klasszikus PHO levest kértem marhahússal. Nekem a hús nem igazán volt elég benne, kétszer annyit simán elbírt volna. Adagra szép nagy volt, a felét haza is vittem vacsira. A WOK szekcióból Wokban készült rizstésztát választottam marhahússal. A tészta kicsit olajos volt, de finom és laktató, sok zöldséggel. Itt is nekem a hús kevés volt a tészta mennyiségéhez képest. Harmadszorra Pirított rizst kértem marhával (igenigen, sajnos imádom a marhahúst). A lepir